Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 14 találat lapozás: 1-14

Intézménymutató: Magyarországi Református Egyház

2004. január 19.

A magyarországi és a határon túli magyar református egyházkerületek közötti állandó tartalmi együttműködés kezdetének nevezte a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek elnökségének első, január 16-án Kecskeméten lezajlott konferenciáját Bölcskei Gusztáv püspök. „Trianon előtt egy magyar református egyház létezett, ami nem magától szakadt szét, hitbeli elveink nem különböznek" – mondta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke a zárt körű találkozó végén tartott sajtótájékoztatón. Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, a négy magyarországi, a két erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki, valamint a délvidéki egyházkerületek püspökeinek és főgondnokainak első találkozóját tudatosan időzítették a mostani hétvégére, január 18-án, vasárnap kezdődött ugyanis az ökumenikus imahét. /„Túlbecsülték magukat".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2004. november 18.

Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét nov. 28-án és dec. 5-én a magyarországi templomokban; erről a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntött a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán nov. 17-én Beregdarócon. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte: elsősorban a népszavazás ténye az, amit szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani. A generális konvent vezető testületét a Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségei alkotják. A magyarországi püspökök és főgondnokok mellett a grémium tagja Erdélyi Géza püspök és Koncsol László főgondnok (Szlovákia), Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok (erdélyi egyházkerület) Tőkés László püspök (Királyhágómelléki egyházkerület), Horkai László püspök és Szilágyi Lajos főgondnok (Kárpátalja), valamint Csete-Szemesi István püspök és Póth Péter főgondnok (Szerbia- Montenegró). /Református kezdeményezés a népszavazás kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2004. december 8.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége ajánlásokat tett az Országgyűlésnek, hogy hozzájáruljon a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – döntöttek a zsinat dec. 7-én tartott ülésén. Véleményük szerint a kettős állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar jogrend jelenlegi keretein belül. A közös gondolkodást segítendő az egyház felajánlja együttműködését, a határon túli magyar egyházakkal való szoros kapcsolatát és közigazgatási rendszerét. Fontosnak tartják a „nemzeti kataszter elkészítését”, azzal a céllal, hogy abba „a Kárpát-medencében élő minden, magát magyarnak valló személy bekerülhessen, s számon tudjuk tartani azokat, akiknek segítségre van szükségük, vagy segíteni tudnak”. A zsinat elnöksége javasolja szórványprogram kidolgozását, tudományos elemző munka megindítását a kettős állampolgárság megadása következményeinek feltárására és az állampolgárság hosszadalmas megszerzésének felülvizsgálatát. Indokoltnak tartják, hogy a kettős állampolgársággal bírókat is megillesse a teljes értékű magyarországi útlevél, a jogvédelem és a konzuli szolgáltatások. /Református egyházi ajánlások a magyar parlamentnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2005. január 24.

Fülöp G. Dénes lelkésznek ítélték oda a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat, amelyet a budapesti Bethesda Gyermekkórház tavaly elhunyt főigazgatója emlékére alapítottak. A 2004 végén alapított, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának határozata alapján első ízben odaítélt díjat a múlt héten elhunyt lelkipásztor nevében Fülöp G. Dénes családja veszi át. /Fülöp G. Dénesnek ítélték a Dizseri-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2005. március 3.

Ajánlásban fordultak a Kárpát-medencei magyar református püspökök és főgondnokok a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatához, kérve: a testület deklarálja az egyház alkotmányában, hogy egyháztagnak tekint minden magyar reformátust, bárhol éljen is. A javaslat teljes konszenzussal született meg a Kárpát-medencei magyar református egyházakat és egyházkerületeket tömörítő Generális Konvent kétnapos elnökségi találkozóján, Berekfürdőn. A magyar egyház tagjai lennének a határon túli reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2005. április 2.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Kolozsváron hirdet igét. Ötszáz magyarországi református lelkész érkezik a határon túli magyar gyülekezetekbe április 3–án és a következő hétvégén. A magyarországi lelkipásztorok határon túli testvéreik tavaly év végi szolgálatát viszonozzák. Az elmúlt év két adventi vasárnapján, november 28-án és december 5-én mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdetett igét a magyarországi templomokban. /Kolozsváron hirdet igét Bölcskei Gusztáv püspök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. június 18.

Mádl Ferenc reméli, Románia reménybeli uniós tagsága lehetővé teszi, hogy a Partium ismét kialakítsa valaha jól működő kapcsolatrendszerét, hangsúlyozta a köztársasági elnök Partium, az európai régió című konferencián Debrecenben, június 17-én. Mádl Ferenc szerint a Partium újjászületése a térség integrációját is szolgálja. A tanácskozáson Tőkés László református püspök a Partium újjászületéséről szólva hangoztatta: egy nagy múltú történelmi-kulturális régió újraegyesítése zajlik gazdasági, egyházi, kulturális téren egyaránt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a „december 5-i visszás népszavazásra” utalva, arra válaszként értékelte, hogy a debreceni tanácskozáson együtt vannak az itthoni és a határon túli magyarok. Emlékeztetett a zsinat legutóbbi döntésére, amely egyetemes egységnek tekinti a magyar református közösségeket, és a legfontosabb célnak a magyar református integráció teljes megvalósítását nevezte. A köztársasági elnök Debrecenből továbbutazott a Partiumba; június 17-én és 18-án Szatmár, Szilágy és Bihar megye vendége. /Partium, az európai régió. Romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

2005. július 19.

A közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyen. Dr. Pap Géza püspök megtartotta éves jelentését. A Református Világszövetség számos tagját zavarba hozták, hogy a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Ettől az összefogástól félnek sokan, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára végül elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és bocsánatot kért az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. – Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A Magyarországi Református Egyház Zsinata határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja. /S. B.: A református egységért. Püspöki jelentés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

2005. november 24.

„Az SZDSZ szerint meg kell szüntetni az egyházaknak nyújtott »feudális privilégiumokat« és ennek érdekében felül kell vizsgálni a vatikáni szerződést” – jelentette ki a napokban Gusztos Péter, az SZDSZ, a magyar liberális párt ügyvivője. November 23-án közreadott közös levelében a négy magyarországi történelmi egyház jelezte: szó nincs félreértésről, de ha a Kuncze-levél a Gusztos-kijelentések miatti bocsánatkérés lenne – elfogadják azt. A közös nyilatkozat aláírói – Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre püspök-elnök a Magyarországi Evangélikus Egyháztól és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – hangsúlyozzák: szeretnének kimaradni mindenfajta politikai kampányból. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára kifejtette: alaptalan Gusztos állítása, miszerint az egyházi intézmények másfélszeres támogatásban részesülnek – hiszen ezt a kérdést szakértők bevonásával már korábban tisztázták a minisztériumokkal. „Hogy a helyi önkormányzatoknál az egyházi intézmények adómentességben részesülnek, valóban igaz, de álságos úgy beállítani, mintha ez privilégium lenne, hisz ez más közfeladatokat ellátó intézményeknek, alapítványoknak, sőt pártoknak is járó kedvezmény” – mutatott rá a püspök. Az egyházaknak valós gondot jelent a 2006-os költségvetési tervezet szerinti forráscsökkenés, valamint a szociális törvény tervezett módosítása – amely az ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozza. „A két kérdést együtt kell kezelni, mert a szociális területet mindkettő alapjaiban fogja érinteni” – fogalmazott Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati Irodájának vezetője. Az idősotthonok esetében például olyan új rendszert vezetne be januártól a kormányzat, ami minőség szerint különböztetné meg a férőhelyeket. Jelenleg egységes a normatíva: férőhelyenként 770, jövőre az átlagos színvonalúak esetében 730 lenne, az emelt színvonalúak esetében ennél kevesebb, 615 ezer forint a költségvetési támogatás. Czibere szerint a tervezettel előidézhetik, hogy az ellátó intézmények visszaminősítsék férőhelyeiket. Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségének szóvivője leszögezte: a 2006-os költségvetést illetően az egyházakkal nem történt érdemi egyeztetés. Kifejtette, a normatívák esetében 20 százalékos csökkenésről van szó, pedig idén is alultervezett volt a szociális szféra támogatása, ami miatt forráshiányra való hivatkozással többször is előfordult, ez év elején is, hogy az egyházi szociális intézmények nem kapták meg a normatívát, veszélybe sodorva ezzel gondozottak ellátását. A szociális törvénytervezettel kapcsolatos véleményét a négy történelmi egyház közös levélben juttatta el Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez. /Guther M. Ilona, Budapest: Fókuszban a magyarországi egyházak közfeladatainak támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2006. január 14.

A Periferic Records hanglemezkiadó 1993-ban történt alapítása óta alapvető feladatának tekinti, hogy a ma zenei értékeit az utókorra hagyományozza. Ebbe a körbe tartozik a határon túli magyarság és más nemzetiségek zenei kultúrájának kiadása és közönséghez juttatása. A Határon Túli Magyarok Zenéje koncerteket azért indították, mert azt látták, hogy a határon túli magyar zenészeket és zenéjüket nagyon kevéssé ismerik Magyarországon. Böszörményi Gergely kiadó, koncertigazgató 2003-ban a Zeneakadémián bejelentette, hogy nagy számú CD-t adományoznak Kárpátalja, a Felvidék, Erdély és a Vajdaság egy-egy református kezelésben lévő könyvtárának. Felhívásukra nagyon sok független lemezkiadó csatlakozott, és így városonként 450 különböző CD-vel indíthatják útjára a zenetárat, melyet évente újabb koncertsorozat keretében bővítenek. Az ÖT KONCERT – ÖT ORSZÁG – EGY NEMZET adományozással egybekötött koncertsorozat a Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Periferic Records közösen megvalósított rendezvényévé vált. Kolozsváron is – mint a többi soron következő városban – három zenekar lép fel. A Tüske zenekar és Müller Borbála Erdély, a Bástya Citerazenekar a Felvidék, míg a Misztrál együttes Magyarország képviseletében ad koncertet január 19-én Kolozsváron a Magyar Operában. Az öt koncertet magába foglaló sorozat fővédnöke Mádl Dalma, a Magyar Karitasz jószolgálati nagykövete. /Böszörményi Gergely kiadó, koncertigazgató, Budapest: Magyar zenei CD-k adományozása Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és a Felvidék népességének a Periferic Records és a Magyarországi Református Egyház szervezésében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2006. május 3.

Keresztelővel és konfirmálással egybekötött avatóünnepség keretében szentelte fel április 30-án, vasárnap Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tavaly létrehozott, negyedik sepsiszentgyörgyi gyülekezet Gyöngyvirág utcai otthonát. Az ifjúsági központot mindaddig használhatja gyülekezeti házként a körzet református közössége, amíg ennek szomszédságában felépíti a saját templomát azon a közel másfél hektáros területen, amelyen a közeljövőben megépül a fogyatékkal élők foglalkoztatási központja és az idős betegek otthona. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke elvágta az avatószalagot, és a közösség birtokba vette a Zakariás Attila által tervezett épületet. Igehirdetésében Bölcskei Gusztáv kiemelte, hogy annak a sajátosan magyar református zarándoklatnak a negyedik lelkészi látogatása zárul a szentgyörgyi templomavatóval egy időben, amely a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás utáni hangulatban indult útnak és vált hagyománnyá, mert ,,határon innen és túl tudnunk kell egymásról, és éreznünk kell, hogy számíthatunk egymásra”. /Fekete Réka: Református gyülekezeti otthont avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2006. június 13.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képviselői adták át június 12-én a tavalyi árvíz miatt súlyos károkat szenvedett Óteleken a helybeli általános iskola felújított és új épületrésszel kiegészített épületét. Az eseményen részt vett Lévai Anikó jószolgálati nagykövet, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Lehel László, a Segélyszervezet igazgatója, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei prefektúra, a helyi önkormányzat és a helyi egyházak képviselői. Lehel László elmondta: a Segélyszervezet, miután a román kormány vállalta a magánházak újjáépítését, közösségi segítségnyújtásban gondolkodott, konkrétan a helyi magyar iskola korszerűsítésében. A kezdeményezést támogatta a Kossuth Rádió „Erőnk szerint a legnemesbekért!” ékszer- és érmegyűjtő akciója, a felajánlott tárgyakat a Nemzeti Múzeum és a Nagyházi Galéria közreműködésével árverésen értékesítették, ennek bevételét utalták át a segélyszervezetnek. Kilencmillió forint értékű adományból készítették el az óteleki iskola központifűtés-rendszerét. Az új épületrészben a kazánház és mellékhelyiségek kaptak helyet. Az iskola falán leleplezték a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Kossuth Rádió főszerkesztősége közös segélyakciójának emléktábláját. /Pataki Zoltán: Felújított iskolát adtak át Óteleken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2006. augusztus 14.

Augusztus 12-én Kolozsváron tartották a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának nyitóünnepségét. A világtalálkozón a Bocskai szabadságharcról és a bécsi béke 400., valamint az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is megemlékeznek, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvényeken. Az augusztus 12-22. között zajló ünnepségsorozat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott Bocskai-emlékünnepéllyel kezdődött, az intézet udvarán felavatták Bocskai István mellszobrát. Tonk Sándor, az Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka Ady Endre sorait idézte, amelyek szerint Bocskai „elődje az igazi európai magyarnak”. Dr. Pap Géza püspök a jövő építésére hívta fel a figyelmet. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Bocskai örökségét méltatva emlékeztetett: a fejedelem felszólította az erdélyieket, hogy ne szakadjanak el Magyarországtól, és a magyarországiakat, hogy az „erdélyieket el ne taszítsátok”. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a magyar reformátusok köszöntését adta át az erdélyieknek, kiemelve, hogy az anyaországbeli magyarok is ugyanannak az örökségnek az őrizői. Felvetette a két évvel ezelőtti népszavazás kérdését, és a magyarországi református egyház nevében bocsánatot kért az erdélyiektől. A világtalálkozó több helyszínen folytatódik, Nagyváradon Református Ifjúsági Világtalálkozó zajlott, rendezvények lesznek Péterfalván (Kárpátalja), Bácsfeketehegyen (Délvidék), Kassán, valamint Sárospatakon. /Vincze Judit: „Tedd maradandóvá”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ A világ minden részéből érkezett református magyarok Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát avatták a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán. A református egyház vezetői emlékeztettek, hogy a magyarországi református egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében „tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot”. Az 1996-ban a Bihar megyébe tervezett megnyitóünnepséget a román vallásügyi államtitkárság akkori vezetősége be akarta tiltani. Éppen ezért Csiha Kálmán és Tőkés László akkori református püspökök Nicolae Vacaroiu miniszterelnököt is megkeresték nyílt levélben, hogy tiltakozzanak a rendezvény megakadályozására irányuló hatósági szándék ellen. Az idei rendezvény zökkenőmentesen zajlott. A Protestáns Teológiai Intézetben tudományos előadások hangzottak el Bocskai István erdélyi fejedelem történelmi jelentőségéről. Délután a sportcsarnokban a nyitóünnepségen közel háromezren vettek részt. Többek között a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara lépett fel. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A 2004-es magyarországi népszavazás eredményére utalva leszögezte: vannak olyanok, akik Bocskai örökségét megtagadták. Tőkés szerint a 45 év kommunizmus a vétkes, amely „az osztályharc jegyében árkot ásott ember és ember közé”, és „történelmi feledékenységbe süllyesztette az ország népét”. /Borbély Tamás: Az összefogás jegyében találkoztak a világ reformátusai. Kolozsváron rendezték az V. Magyar Református Világtalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A határon túli politikai és társadalmi szervezetek mellett az egyházak teljes mértékben indokoltan vallják, hogy a Gyurcsány-kormány a népszavazás idején homlokegyenest mást képviselt, mint a többség. A református püspökök kijelentései rávilágítanak arra a szakadékra, amely a jelenlegi magyar kormány és a magyar egyházak között húzódik. Bölcskei Gusztáv bocsánatot kért a magyarországiak nevében a referendum eredménye miatt, másrészt pedig bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni. A viszonyt jelzi, hogy a mostani magyar hatalom új nemzetpolitikai koncepciójában egyetlen szó sem hangzik el az egyházról, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Félrevert harangok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2006. november 24.

Kozma Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora vehette át az aranygyűrűs teológiai doktor elnevezésű kitüntetést a Magyarországi Református Egyház zsinati ülésén november 23-án Budapesten. Kozma Zsolt az elismerést több évtizedes teológiai tudományos munkássága elismeréséül kapta. /Erdélyi professzoré az aranygyűrűs teológiai doktori kitüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

lapozás: 1-14